dns-howto[at]langfeldt.net), Jamie Norrish és másokKulcsszavak: DNS, BIND, BIND 4, BIND 8, BIND 9, named, dialup, PPP, slip, ISDN, Internet, domain, name, resolution, hosts, caching.
Ez a dokumentum a Linux Dokumentációs Projekt része.
(C)opyright 1995-2001 Nicolai Langfeldt, Jamie Norrish & Co. Ne változtasd a szerzői jogi rész helyesbítése nélkül, terjeszd szabadon, de tartsd meg a szerzői jogi megjegyzést.
Meg szeretném köszönni mindenkinek, akit zavartam e HOGYAN olvasásával (ők tudják), és az összes olvasónak, akik javaslataikat és megjegyzéseiket elküldték levélben.
Ez soha nem lesz egy végleges dokumentum; kérlek, küldj egy levelet problémáidról és sikereidről. Ezzel jobbá teheted ezt a HOGYANt. Kérlek, a megjegyzéseidet és/vagy kérdéseidet vagy a pénzt küldd a janl@langfeldt.net <janl@langfeldt.net> címre. Vagy vedd meg a DNS könyvemet (a címe "The Concise Guide to DNS and BIND", az irodalomjegyzékben megtalálhatók az ISBN számok). Ha levelet küldesz, és szeretnél választ rá, kérlek, mutass egy kis udvariasságot azzal, hogy megbizonyosodsz róla, hogy a válaszcím helyes és működik. Kérlek, olvasd el a Kérdések és válaszok fejezetet, mielőtt írsz nekem. Egy másik dolog, hogy csak norvégül és angolul értek.
Ez egy HOGYAN. 1995 óta tartottam karban, az LDP részeként. 2000 folyamán megírtam egy könyvet hasonló tárggyal. Szeretném elmondani, hogy bár ez a HOGYAN sok tekintetben olyan, mint egy könyv, ez nem a letisztázott, piacra készített könyvváltozat. Ezen HOGYAN olvasói segítettek annak felismerésében, hogy mi az, amit nehéz megérteni a DNS-ről. Ez segített a könyv megírásában, de a könyv szintén segített többet gondolkodnom azon, hogy ennek a HOGYANnak mire van szüksége. A HOGYAN hozta létre a könyvet. A könyv hozta létre e HOGYAN 3-as változatát. Köszönetem a könyvkiadónak, Que-nak, aki adott egy esélyt :-)
Ajánlom ezt a HOGYANt Anne Line Norheim Langfeldt-nek. Bár ő valószínűleg soha sem fogja elolvasni, mert nem az a fajta lány.
Eme HOGYAN frissített változatait megtalálhatod a http://langfeldt.net/DNS-HOWTO/ és a http://www.tldp.org/ oldalon is. Olvasd el azokat is, ha ez a dokumentum 9 hónapnál öregebb.
A magyar fordítást Füri Zoltán készítette (2003.05.06). A lektorálást Szíjjártó László végezte el (2003.07.01). Bármilyen fordítással kapcsolatos észrevételt a linuxhowto@sch.bme.hu címre küldjetek. Eme dokumentum legfrissebb változata megtalálható a Magyar Linux Dokumentációs Projekt honlapján.
Mi ez, és mi nem
A DNS a Domain Name Server (Domain Név Szerver). A DNS átalakítja a gépneveket IP címekké, amellyel minden hálózati gép rendelkezik. A nevet címmé, és a címet névvé fordítja (vagy "mappeli", ahogy a zsargon hívja), és még egyéb feladatokat is ellát. Ez a HOGYAN azt dokumentálja, hogyan definiáljunk ilyen megfeleltetéseket Unix rendszer használatával, pár Linux-specifikus dologgal együtt.
A mappelés egy egyszerű megfeleltetés két dolog között, ez esetben egy
gépnév, például /ftp.linux.org/, és a gép IP száma (vagy címe), 199.249.150.4 között.
A DNS szintúgy tartalmazza a másik irányú megfeleltetést is
IP számból gépnévvé; ennek neve "fordított megfeleltetés" (reverse mapping).
A DNS, a beavatatlanok számára (ez vagy te ;-), a hálózati adminisztráció egyik legködösebb területe. Szerencsére a DNS valójában nem ilyen nehéz. Ez a HOGYAN megpróbál egy pár dolgot világosabbá tenni. Leírja egy egyszerű DNS névszerver felállítását, kezdve egy csak gyorsítótáras szerverrel, és folytatva egy tartomány számára egy elsődleges DNS szerver felállításával. Bonyolultabb beállításokhoz átnézheted ezen dokumentum Kérdések és válaszok fejezetét. Ha az nincs leírva ott, el kell olvasnod a Valódi Dokumentációt. Az utolsó fejezetben visszatérek rá, mit is tartalmaz ez a Valódi Dokumentáció.
Mielőtt belekezdesz, be kell állítanod a gépedet, hogy be tudj rá, és ki
tudj róla telnetelni, és sikerüljön mindenféle hálózati kapcsolatokat
létrehozni, valamint különösen fontos, hogy képes legyél a telnet 127.0.0.1
parancsot kiadni, és a saját gépedet elérni (próbáld ki most!).
Kiindulásként szükséged lesz még jó, működő /etc/nsswitch.conf/,
/etc/resolv.conf/ és /etc/hosts/ állományokra is, bár funkciójukat nem
fogom itt elmagyarázni. Ha még nincs mindez beállítva és nem működik, a
Networking-HOWTO (Hálózatok-HOGYAN) és/vagy a Networking-Overview-HOWTO
(Hálózatok-Áttekintés-HOGYAN) elmagyarázza,
hogyan kell ezeket beállítani. Olvasd el őket.
Amikor azt mondom "a te géped", arra a gépre gondolok, amelyiken a DNS-t próbálod beállítani, és nem akármelyik másik gépet, amely a hálózati környezetedben megtalálható.
Feltételezem, hogy nem vagy olyan tűzfal mögött, amely blokkolja a névlekérdezéseket. Ha mégis, különleges beállításokra lesz szükséged - lásd a Kérdések és válaszok fejezetet.
A névszolgáltatást UNIX alatt a named program végzi. Ez része a "BIND"
csomagnak, mely fejlesztését a The Internet Software Consortium koordinálja. A
named programot tartalmazza a legtöbb Linux disztribúció, és általában
/usr/sbin/named programként van telepítve, a csomag készítőjének
hóbortjától függő kis- vagy nagybetűs BIND csomagból.
Ha van egy named programod, valószínűleg használhatod; ha nincs,
beszerezhetsz egyet a Linux ftp oldalról, vagy letöltheted a legutolsó
és legnagyszerűbb forráskódot az
ftp://ftp.isc.org/isc/bind9/ webhelyről.
Ez a HOGYAN a 9-es verziójú BIND-ről szól. A HOGYAN régebbi változatai, a
4-es és 8-as verziójú BIND-ről, még mindig elérhetők a
http://langfeldt.net/DNS-HOWTO/ honlapon, abban az esetben, ha 4-es vagy
8-as verziójú BIND-et használsz (mellékesen, ezt a HOGYANt is
megtalálhatod ott). Ha a named kézikönyv oldala (man page) a named.conf állományról beszél (a
legeslegvégén, a FILES (ÁLLOMÁNYOK) fejezetben), 8-as BIND-ed van; ha
named.boot állományról van szó, 4-es BIND-ed van. Ha 4-esed van, és tudatosan
a biztonságra törekszel, tényleg frissítened kell a 8-as BIND
legfrissebb változatára. Most.
A DNS egy hálózati szintű adatbázis. Vigyázz, mit raksz bele. Ha szemetet raksz bele, te és mások is szemetet fognak kinyerni belőle. Tartsd DNS-ed rendben és konzisztensen, és egy jó szolgáltatást fogsz kapni. Tanuld meg használni, adminisztrálni, megkeresni hibáit, és egy újabb jó rendszergazda leszel, aki megvédi a hálózatot attól, hogy "megfeküdjön" a félremenedzselés miatt.
Tipp: Készíts biztonsági másolatot az összes állományról, amelynek megváltoztatására utasítalak, ha már megvannak, így ha esetleg semmi sem működik, visszajuthatsz a régi, működő állapotba.
Ezt a fejezetet Joost van Baal írta.
Különböző csomagok léteznek DNS szerver telepítéshez a gépedre. Van a BIND csomag ( http://www.isc.org/products/BIND/); a megvalósítás, amiről ez a HOGYAN szól. Ez a legnépszerűbb névszerver mindenfelé, és szerte az Interneten a névszolgáltató gépeinek döntő többségén ezt használják, és az 1980-as évek óta fejlesztik. A BSD licenc feltételei szerint használható. Mivel ez a legnépszerűbb programcsomag, egy csomó dokumentáció és tudásanyag található a BIND-ről mindenfelé. Azonban biztonsági problémák voltak vele.
Aztán van a djbdns ( http://djbdns.org/), egy viszonylag új DNS csomag, amelyet Daniel J. Bernstein készített, aki a qmail programot is írta. Ez egy nagyon moduláris készlet: különböző kis programok gondoskodnak a különböző feladatokról, amit egy névszervernek kezelnie kell. A biztonság szempontjának figyelembe vételével tervezték. Egy egyszerűbb zóna-állomány formátumot használ, és általánosságban egyszerűbb beállítani. Azonban, mivel kevésbé ismert, a helyi guru nem biztos, hogy segíthet vele kapcsolatban. Sajnos ez a szoftver nem nyílt forráskódú. A szerző hirdetése a http://cr.yp.to/djbdns/ad.html honlapon található.
Hogy DJB szoftvere tényleg fejlődés-e a régi alternatívákkal szemben, sok vita tárgyát képezi. Az ISC csapata otthont ad egy beszélgetésnek (vagy inkább anyázásnak?) a BIND kontra djbdns-ről a http://www.isc.org/ml-archives/bind-users/2000/08/msg01075.html honlapon.
Az első ugrás a DNS beállításhoz. Nagyon hasznos betárcsázós, kábel-modemes, ADSL és hasonló felhasználók számára.
A Red Hat és a Red Hat-hoz kapcsolódó disztribúciók esetén ezen HOGYAN
első fejezetéhez hasonló gyakorlati eredmény érhető el a bind,
bind-utils és caching-nameserver csomagok telepítésével. Ha Debiant
használsz, egyszerűen csak telepítsd a bind (vagy a bind9 csomagot, mivel
jelenleg a BIND 9-est nem támogatja a Debian Stable (potato)) és a
bind-doc csomagot. Persze csak ezen csomagok telepítésével nem tanulsz annyit,
mint e HOGYAN olvasásával. Szóval telepítsd a csomagokat, azután
olvass tovább, és ellenőrizd az általuk telepített állományokat.
A gyorsítótáras névszerver megtalálja a választ a névlekérdezésekre, és megjegyzi a választ a legközelebbi alkalomig, amikor szükséged lesz rá. Ez jelentősen le fogja rövidíteni a várakozási időt a következő alkalommal, különösen ha lassú a kapcsolatod.
Először szükséged lesz egy /etc/named.conf nevű állományra (Debianban:
/etc/bind/named.conf). Ez betöltődik amikor a named elindul. Egyelőre
csak ezt kell tartalmaznia:
// Konfigurációs állomány kizárólag gyorsítótáras névszerver számára
//
// A HOGYAN ezen változata tartalmazhat a sor elején szóközöket
// tartalmazó sorokat ebben és más állományokban. El kell távolítanod
// a szóközöket, hogy bizonyos dolgok működjenek.
//
// Figyelem, az állománynevek és a könyvtárak nevei különbözhetnek, ám
// a lényegi tartalmuknak hasonlónak kell lenniük.
options {
directory "/var/named";
// E sor engedélyezése segíthet, ha tűzfalon keresztül kell
// átmenned, és a dolog nem működik. De valószínűleg beszélned
// kell a tűzfal adminisztrátorával.
// query-source port 53;
};
controls {
inet 127.0.0.1 allow { localhost; } keys { rndc_key; };
};
key "rndc_key" {
algorithm hmac-md5;
secret "c3Ryb25nIGVub3VnaCBmb3IgYSBtYW4gYnV0IG1hZGUgZm9yIGEgd29tYW4K";
};
zone "." {
type hint;
file "root.hints";
};
zone "0.0.127.in-addr.arpa" {
type master;
file "pz/127.0.0";
};
A Linux disztribúciós csomagok eltérő állományneveket használhatnak minden egyes, itt említett állománytípusra; azonban közel ugyanazt fogják tartalmazni.
A "directory" sor megmondja a named programnak, hol keresse az állományokat.
Minden ezután megnevezett állomány ehhez lesz viszonyítva. Tehát a pz
egy könyvtár a /var/named alatt, azaz megegyezik a /var/named/pz könyvtárral. A
/var/named a helyes könyvtár, a Linux Fájlrendszer Szabvány alapján.
A /var/named/root.hints állomány is megemlítődik benne. A
/var/named/root.hints állománynak ezt kell tartalmaznia:
; ; Nyitó megjegyzések lehetnek itt, ha már megvan ez az állományod. ; Ha nem, ne aggódj. ; ; A kezdő szóközökről a sorok elején: távolítsd el őket! ; A sornak egy ;-vel, .-tal vagy betűvel kell kezdődniük, nem szóközzel. ; . 6D IN NS A.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS B.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS C.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS D.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS E.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS F.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS G.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS H.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS I.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS J.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS K.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS L.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS M.ROOT-SERVERS.NET. A.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 198.41.0.4 B.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 128.9.0.107 C.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 192.33.4.12 D.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 128.8.10.90 E.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 192.203.230.10 F.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 192.5.5.241 G.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 192.112.36.4 H.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 128.63.2.53 I.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 192.36.148.17 J.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 198.41.0.10 K.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 193.0.14.129 L.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 198.32.64.12 M.ROOT-SERVERS.NET. 6D IN A 202.12.27.33
Ez az állomány írja le a fő névszervereket a világban. A szerverek időről időre változnak, és frissíteni kell őket most és később is. A Karbantartás fejezetben olvashatsz ezek naprakészen tartásáról.
A következő rész a named.conf állományban a zone (zóna). Használatát
egy későbbi fejezetben fogom elmagyarázni; most csak nevezzük el ezt az
állományt 127.0.0-nak a pz alkönyvtárban. (Újfent, kérlek távolítsd el
a sor eleji szóközöket, ha kivágod és beilleszted ezt.)
$TTL 3D
@ IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. (
1 ; Serial
8H ; Refresh
2H ; Retry
4W ; Expire
1D) ; Minimum TTL
NS ns.linux.bogus.
1 PTR localhost.
A key és a control részek azt határozzák meg, hogy a named programod
távolról irányítható az rndc programmal ha egy helyi állomásról
kapcsolódik, ekkor egy kódolt titkos kulccsal azonosítja magát. Ez a kulcs
olyan, mint egy jelszó. Az rndc működéséhez az /etc/rndc.conf állománynak meg
kell egyeznie ezzel:
key rndc_key {
algorithm "hmac-md5";
secret "c3Ryb25nIGVub3VnaCBmb3IgYSBtYW4gYnV0IG1hZGUgZm9yIGEgd29tYW4K";
};
options {
default-server localhost;
default-key rndc_key;
};
Amint látod, a secret bejegyzések megegyeznek. Ha az rndc programot egy másik gépről
szeretnéd használni, a két gép egymáshoz viszonyított rendszeridejének 5 percen belül kell
lennie. Ehhez ajánlom az ntp (xntpd és ntpdate) szoftvert.
És most, szükséged lesz egy ehhez hasonló /etc/resolv.conf állományra: (Újfent:
Távolítsd el a szóközöket!)
search altartomány.a-te-tartományod.edu a-te-tartományod.edu nameserver 127.0.0.1
A "search" sor határozza meg, milyen tartományban történjen a keresés az
állomások után, amelyekhez kapcsolódni akarsz. A "nameserver" sor
határozza meg a névszervered címét, ebben az esetben a saját gépedet,
mert ez az, ahol a named programod fut (a 127.0.0.1 cím helyes, nem számít, ha
a gépednek van egy másik címe is). Ha több névszervert akarsz
felsorolni, rakd mindegyiket egy-egy "nameserver" sorba. (Megjegyzés: A
named soha nem olvassa el ezt az állományt, a named programot használó feloldó
teszi ezt. Megjegyzés 2: Néhány resolv.conf állományban a
"domain" sort találod. Ez helyes, de ne használd a "search" és a
"domain" kulcsszót is egyszerre, csak az egyikük fog működni.)
Annak bemutatására, hogy ez az állomány mit csinál: Ha az ügyfél
megpróbálja kikeresni a foo-t, akkor a
foo.altartomány.a-te-tartományod.edu-t próbálja először, majd a
foo.a-te-tartományod.edu-t, és végül a foo-t. Ne akarj túl sok
tartományt rakni a keresősorba, mivel mindet végigkeresni időt vesz igénybe.
A példa feltételezi, hogy az altartomány.a-te-tartományod.edu tartományba
tartozol. A keresősornak nem szabad tartalmaznia a legfelső
tartományodat (TLD - Top Level Domain), ebben az esetben az "edu"-t. Ha
gyakran kell kapcsolódnod másik tartományban levő állomásokhoz,
hozzáadhatod azt a tartományt a keresősorhoz, így: (Ne felejtsd el
eltávolítani a szóközöket a sor elején, ha vannak)
search altartomány.a-te-tartományod.edu a-te-tartományod.edu másik-tartomány.com
és így tovább. Nyilvánvalóan valódi tartományneveket kell helyettük beraknod. Kérlek figyeld meg a tartománynevek végén a pontok hiányát. Ez fontos!
Mindezek után itt az idő a named indítására. Ha betárcsázós kapcsolatot
használsz, először csatlakozz. Most indítsd a named-et, vagy a boot
szkript futtatásával: /etc/init.d/named start, vagy a named-et
közvetlenül: /usr/sbin/named. Ha kipróbáltad a BIND előző verzióit,
valószínűleg az ndc-t használtad. A BIND 9-ben ezt az rndc program váltotta fel,
ami távolról vezérelheti a named-et, de már nem tudja a named-et
indítani. Ha megnézed a rendszerüzenetek naplóállományát (általában
/var/log/messages, a Debianban /var/log/daemon, meg lehet még keresni a
/var/log egy másik állományában is), mialatt indítod a named-et (ezt a
tail -f /var/log/messages-el teheted meg), valami ilyesmit kell látnod:
(a \-el végződő sorok a következő sorban folytatódnak)
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11031]: starting BIND 9.1.3
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11031]: using 1 CPU
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11034]: loading configuration from \
'/etc/named.conf'
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11034]: the default for the \
'auth-nxdomain' option is now 'no'
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11034]: no IPv6 interfaces found
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11034]: listening on IPv4 interface lo, \
127.0.0.1#53
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11034]: listening on IPv4 interface eth0, \
10.0.0.129#53
Dec 23 02:21:12 lookfar named[11034]: command channel listening on \
127.0.0.1#953
Dec 23 02:21:13 lookfar named[11034]: running
Ha bármilyen hibaüzenet megjelenik, akkor ott hiba van. A named megnevezi az állományt, amit épp olvas. Menj vissza, és ellenőrizd le az állományt. Indítsd újból a named-et, ha megjavítottad.
Most letesztelheted a beállításodat. Hagyományosan az nslookup
használatos erre. Napjainkban azonban már a dig ajánlott:
$ dig -x 127.0.0.1
;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 26669
;; flags: qr aa rd ra; QUERY: 1, ANSWER: 1, AUTHORITY: 1, ADDITIONAL: 0
;; QUESTION SECTION:
;1.0.0.127.in-addr.arpa. IN PTR
;; ANSWER SECTION:
1.0.0.127.in-addr.arpa. 259200 IN PTR localhost.
;; AUTHORITY SECTION:
0.0.127.in-addr.arpa. 259200 IN NS ns.linux.bogus.
;; Query time: 3 msec
;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1)
;; WHEN: Sun Dec 23 02:26:17 2001
;; MSG SIZE rcvd: 91
Ha ilyen üzeneteket kaptál, akkor működik. Reméljük. Ha bármi teljesen eltérőt kapsz,
menj vissza, és ellenőrizz le mindent. Minden alkalommal, amikor
megváltoztatsz egy állományt, futtasd az rndc reload parancsot.
Most már beadhatsz egy lekérdezést. Próbálj meg valami hozzád közeli
gépet. A pat.uio.no közel van hozzám, az Oslói Egyetemen:
$ dig pat.uio.no
; <<>> DiG 9.1.3 <<>> pat.uio.no
;; global options: printcmd
;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 15574
;; flags: qr rd ra; QUERY: 1, ANSWER: 1, AUTHORITY: 3, ADDITIONAL: 0
;; QUESTION SECTION:
;pat.uio.no. IN A
;; ANSWER SECTION:
pat.uio.no. 86400 IN A 129.240.130.16
;; AUTHORITY SECTION:
uio.no. 86400 IN NS nissen.uio.no.
uio.no. 86400 IN NS nn.uninett.no.
uio.no. 86400 IN NS ifi.uio.no.
;; Query time: 651 msec
;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1)
;; WHEN: Sun Dec 23 02:28:35 2001
;; MSG SIZE rcvd: 108
Ezúttal a dig megkérte a named-et, hogy keresse meg a pat.uio.no
gépet. Az pedig kapcsolódott a root.hints állományodban levő
egyik névszerver géphez, és lekérdezte az útvonalát onnan. Eltarthat egy
röpke pillanatig, míg megkapod az eredményt, mivel végig kell keresnie
az összes tartományt, amit a /etc/resolv.conf-ban megneveztél.
Ha még egyszer lekérdezed ugyanazt, ezt kapod:
$ dig pat.uio.no
; <<>> DiG 8.2 <<>> pat.uio.no
;; res options: init recurs defnam dnsrch
;; got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 4
;; flags: qr rd ra; QUERY: 1, ANSWER: 1, AUTHORITY: 3, ADDITIONAL: 3
;; QUERY SECTION:
;; pat.uio.no, type = A, class = IN
;; ANSWER SECTION:
pat.uio.no. 23h59m58s IN A 129.240.130.16
;; AUTHORITY SECTION:
UIO.NO. 23h59m58s IN NS nissen.UIO.NO.
UIO.NO. 23h59m58s IN NS ifi.UIO.NO.
UIO.NO. 23h59m58s IN NS nn.uninett.NO.
;; ADDITIONAL SECTION:
nissen.UIO.NO. 23h59m58s IN A 129.240.2.3
ifi.UIO.NO. 1d23h59m58s IN A 129.240.64.2
nn.uninett.NO. 1d23h59m58s IN A 158.38.0.181
;; Total query time: 4 msec
;; FROM: lookfar to SERVER: default -- 127.0.0.1
;; WHEN: Sat Dec 16 00:23:09 2000
;; MSG SIZE sent: 28 rcvd: 162
Ahogy azt nyilvánvalóan láthatod, ezúttal ez sokkal gyorsabb volt, 4 ms a korábbi több, mint fél másodperccel ellentétben. A válasz benne volt a gyorsítótárban. A gyorsítótárban lévő eredményeknél esély van arra, hogy már elavult, de az eredeti szerverek befolyásolhatják azt az időt, amíg a letárolt válaszok érvényesként lesznek nyilvántartva. Végül is nagy a valószínűség arra, hogy a kapott válasz érvényes.
Minden operációs rendszer, ami a C API szabványt alkalmazza, rendelkezik
a gethostbyname és a gethostbyaddr hívásokkal. Ezek különböző
forrásokból szerezhetik be az információt. Hogy melyik forrásból szerzik
ezt be, az Linux (és egyes Unix) rendszereken az /etc/nsswitch.conf állományban van
beállítva. Ez egy hosszú állomány, amely megadja mely állományokból
vagy adatbázisokból szerezhetők be különböző adattípusok. Általában
hasznos megjegyzéseket tartalmaz a fejlécében, melyeket körültekintően
olvass el. Ezután keresd meg a "hosts:" kulcsszóval kezdődő sort; így kell kinéznie:
hosts: files dns
(Emlékszel még a szóközökre a sor elején? Nem akarom újra megemlíteni.)
Ha nincs "hosts:" kulcsszóval kezdődő sor, szúrd be a fentieket. Ezek a sorok azt jelentik,
hogy a programoknak először a /etc/hosts állományban kell keresniük,
majd leellenőrzik a DNS-t a resolv.conf állomány alapján.
Most már tudod, hogyan kell beállítani a gyorsítótáras named-et. Bonts egy sört, tejet, vagy bármit, amivel ünnepelni szeretsz.
Nagy, jól szervezett, egyetemi vagy Internet szolgáltatói (ISP)
hálózatokban néha megfigyelheted, hogy a hálózati szakemberek a DNS
szerverek továbbítói hierarchiáját hozták létre, ami segít a
belső hálózati terhelés csökkentésében, és a külső szerverekén úgyszintén.
Nem könnyű megtudni, hogy egy ilyen hálózatban vagy-e. De ha a
hálózati szolgáltatód DNS szerverét "továbbítóként" használod, a
lekérdezésekre adott reakciókat gyorsabbá teheted, és csökkentheted a
forgalmat a hálózatodon. Ez a te névszervered lekérdezéseinek az ISP
névszervere felé történő továbbításával működik. Minden egyes
alkalommal, amikor ilyen történik, az ISP névszerverének nagy
gyorsítótárába nyúlsz bele, így felgyorsítva a lekérdezéseket,
névszerverednek pedig nem kell mindent magának végeznie. Ha modemet használsz
ez nagy előny lehet. A példa kedvéért tételezzük fel, hogy a hálózati
szolgáltatódnak két névszervere van amiket használni akarsz, 10.0.0.1 és
10.1.0.1 IP címekkel. Ebben az esetben a named.conf állományodba, az
"options" kulcsszóval kezdődő részbe szúrd be ezeket a sorokat:
forward first;
forwarders {
10.0.0.1;
10.1.0.1;
};
Van még egy szép trükk a továbbítókat használó betárcsázós gépek számára, amely a Kérdések és válaszok fejezetben van leírva.
Indítsd újra a névszerveredet, és teszteld a dig-el. Még mindig rendben
kell működnie.
Hogyan kell felállítani a saját tartományodat?
Mindenekelőtt: elolvastad az összes cuccot ez előtt, ugye? Erre szükség van.
Mielőtt tényleg elkezdjük ezt a fejezetet, közzéteszek egy kis
elméletet, és egy példát, hogyan működik a DNS. És te el fogod olvasni,
mert az jó neked. Ha nem akarod, legalább fusd át nagyon gyorsan. Fejezd
be a futást, ha oda érsz, hogy minek kell a named.conf állományodba
kerülnie.
A DNS egy hierarchikus, fa struktúrájú rendszer. A tetejét "."-nak írják
és "gyökér"-nek (root) ejtik, ahogy az megszokott a fa-típusú
adatstruktúráknál. A . alatt számos legfelsőbb szintű tartomány (TLD -
Top Level Domain) van; a legismertebbek az ORG, COM, EDU és a NET, de
még sok más is van. Éppúgy mint a fának, ennek is van gyökere és
elágazik. Ha van egy kis számítástechnikai háttered, a DNS-t, mint egy
keresőfát azonosíthatod, és megtalálhatod a csomópontokat, az ágakat és
a csúcsokat. A pontok a csomópontok, a csúcsok a neveken vannak.
Egy gép keresésekor a lekérdezés rekurzív módon halad a hierarchiában, a
gyökértől kiindulva. Ha a prep.ai.mit.edu címét akarod megtalálni, a
névszerverednek el kell kezdenie valahol. A gyorsítótárban való
kereséssel kezdi. Ha ebben megvan a válasz mert korábban eltárolta,
azonnal válaszolni fog, ahogy ezt a legutóbbi fejezetben láttuk. Ha nem
tudja, megnézi milyen közeli választ tud adni a keresett névhez, és
felhasznál bármilyen információt, amit már eltárolt. A legrosszabb
esetben nincs más találata, csak a név "."-ja (gyökere), és a
főszerverekhez kell fordulni. El fogja távolítani a baloldali részeket,
egyenként ellenőrizve, hogy tud-e valamit az ai.mit.edu. tartományról, utána a
mit.edu.-ról, utána az edu.-ról, és ha nem, utána a .-ról, mert ez volt
a hints állományban. Ezután megkérdezi a . szervert a
prep.ai.mit.edu tartományról. Ez a . szerver nem fogja tudni a választ, de
segíteni fog a szerverednek a saját módján egy hivatkozás megadásával,
amellyel megmondja, hol keressen inkább. Ezek a hivatkozások a
szerveredet végül ahhoz a névszerverhez vezetik, amelyik tudja a
választ. Most ezt fogom bemutatni. A +norec azt jelenti, hogy a dig egy
nem-rekurzív lekérdezést végez, így a rekurziót magunknak kell elvégeznünk.
A többi opció a dig folyamat csökkentésére vannak, így ez nem fog több
oldalon át futni:
$ ;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 980
;; flags: qr ra; QUERY: 1, ANSWER: 0, AUTHORITY: 13, ADDITIONAL: 0
;; AUTHORITY SECTION:
. 518400 IN NS J.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS K.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS L.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS M.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS A.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS B.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS C.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS D.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS E.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS F.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS G.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS H.ROOT-SERVERS.NET.
. 518400 IN NS I.ROOT-SERVERS.NET.
Ez egy hivatkozás. Ez csak egy felügyeleti részt ("Authority section") hoz létre nekünk, válasz részt ("Answer section") pedig nem. A saját névszerverünk egy névszerverhez küld tovább. Válasszunk ki véletlenszerűen egyet:
$ dig +norec +noques +nostats +nocmd prep.ai.mit.edu. @D.ROOT-SERVERS.NET.
;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 58260
;; flags: qr; QUERY: 1, ANSWER: 0, AUTHORITY: 3, ADDITIONAL: 3
;; AUTHORITY SECTION:
mit.edu. 172800 IN NS BITSY.mit.edu.
mit.edu. 172800 IN NS STRAWB.mit.edu.
mit.edu. 172800 IN NS W20NS.mit.edu.
;; ADDITIONAL SECTION:
BITSY.mit.edu. 172800 IN A 18.72.0.3
STRAWB.mit.edu. 172800 IN A 18.71.0.151
W20NS.mit.edu. 172800 IN A 18.70.0.160
Ez azonnal a MIT.EDU szerverhez küld minket. Újra válasszuk ki egyet véletlenszerűen:
$ dig +norec +noques +nostats +nocmd prep.ai.mit.edu. @BITSY.mit.edu.
;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 29227
;; flags: qr ra; QUERY: 1, ANSWER: 1, AUTHORITY: 4, ADDITIONAL: 4
;; ANSWER SECTION:
prep.ai.mit.edu. 10562 IN A 198.186.203.77
;; AUTHORITY SECTION:
ai.mit.edu. 21600 IN NS FEDEX.ai.mit.edu.
ai.mit.edu. 21600 IN NS LIFE.ai.mit.edu.
ai.mit.edu. 21600 IN NS ALPHA-BITS.ai.mit.edu.
ai.mit.edu. 21600 IN NS BEET-CHEX.ai.mit.edu.
;; ADDITIONAL SECTION:
FEDEX.ai.mit.edu. 21600 IN A 192.148.252.43
LIFE.ai.mit.edu. 21600 IN A 128.52.32.80
ALPHA-BITS.ai.mit.edu. 21600 IN A 128.52.32.5
BEET-CHEX.ai.mit.edu. 21600 IN A 128.52.32.22
Ezúttal kapunk egy "ANSWER SECTION"-t, és választ a kérdésünkre. Az
"AUTHORITY SECTION" azt az információt tartalmazza, hogy mely
szervereket kérdezzük legközelebb az ai.mit.edu-ról. Így, következő
alkalommal amikor az ai.mit.edu nevekről kíváncsiskodsz, közvetlenül
őket kérdezheted. A named információt gyűjtött a mit.edu-ról is, így
legközelebb ha a www.mit.edu lekérdezése fordul elő, sokkal könnyebb
lesz majd megválaszolni a kérdést.
Így a .-tól kezdődően a hivatkozások alapján megtaláltuk az egymás utáni névszervereket, a tartománynév minden egyes szintjéhez. Ha a saját DNS szerveredet használtad volna mindezen szerverek helyett, a named-ed természetesen eltárolta volna mindezt az információt amit a kutakodás során talált, és egy ideig nem kellene újra lekérdeznie.
A fa-analógiában minden "." a névben egy elágazási pont, és minden rész
a "."-ok között az egyes ágak nevei a fán. A fa bejárásakor fogjuk a
nevet amit keresünk (prep.ai.mit.edu), megkérdezve a gyökeret (.) vagy
bármelyik szervert a gyökértől a prep.ai.mit.edu felé, amelyikről van
információnk a gyorsítótárban. Ha a gyorsítótár eléri kapacitásának
határait, a rekurzív feloldó a külső szervereket kérdezi le, követve a
hivatkozásokat (éleket) tovább a névben.
Valamivel kevesebbet beszéltünk róla, de éppoly fontos az
in-addr.arpa tartomány. Ez is épp úgy szervezett, mint a "közönséges"
tartományok. Az in-addr.arpa lehetővé teszi számunkra, hogy megkapjuk az
állomás nevét, ha megvan a címe. Egy fontos dolog, amit meg kell
jegyezni, hogy az IP címek fordított sorrendben vannak írva az
in-addr.arpa tartományban. Ha egy gépnek a címe: 198.186.203.77, a named
a keresést a 77.203.168.198.in-addr.arpa-ra végzi, éppúgy, ahogy azt a
prep.ai.mi.edu-ra tette. Példa: Ha nem találsz egyetlen találati
bejegyzést a gyorsítótárban csak a "."-ot, kérdezz le egy főszervert, az
m.root-servers.net valamelyik másik főszerverhez irányít. A
b.root-servers.net közvetlenül a bitsy.mit.edu tartományhoz irányít. Onnan már
képes leszel leszedni.
Most következik a saját tartományunk meghatározása. A linux.bogus tartományt fogjuk
létrehozni, és megadjuk a gépeket benne. Egy teljesen hamis
tartománynevet használok, hogy biztos ne zavarjunk senkit Ott Kint.
Még egy dolog, mielőtt elkezdjük: Nem minden karakter megengedett a
gépnevekben. Az angol ábécé betűire vagyunk korlátozva: a-z, és a 0-9
számok és a "-" (kötőjel) karakter. Tartsd magad ezekhez a karakterekhez
(a 9-es BIND nem fog hibásan működni, ha megszeged ezt a szabályt, de a
8-as BIND igen). A kis- és nagybetűk egyformák a DNS számára, tehát a
pat.uio.no megegyezik a Pat.UiO.No-val.
Már elkezdtük ezt a részt a named.conf-ban ezzel a sorral:
zone "0.0.127.in-addr.arpa" {
type master;
file "pz/127.0.0";
};
Kérlek, vedd észre a "." hiányát a tartománynevek végén ebben az
állományban. Azt jelenti, hogy mi most a 0.0.127.in-addr.arpa zónát
fogjuk megadni, hogy mi vagyunk a mesterszerver számára, és hogy a
pz/127.0.0 állományban van tárolva. Már beállítottuk ezt az állományt:
$TTL 3D
@ IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. (
1 ; Serial
8H ; Refresh
2H ; Retry
4W ; Expire
1D) ; Minimum TTL
NS ns.linux.bogus.
1 PTR localhost.
Kérlek, vedd észre a "."-ot a teljes tartománynevek végén ebben az
állományban, ellentétben a fenti named.conf állománnyal. Egyesek
szeretnek minden zónaállományt az //$ORIGIN direktívával kezdeni, de ez
felesleges. Egy zónaállomány eredete (ahová a DNS hierarchiában
tartozik) a named.conf állomány zóna fejezetében van meghatározva; ebben
az esetben ez a 0.0.127.in-addr.arpa.
Ez a "zónaállomány" 3 "erőforrásbejegyzést" (RR - resource record) tartalmaz: egy SOA RR-t, egy NS RR-t és egy PTR RR-t. A SOA a Jogosultság Kezdetének a rövidítése (SOA - Start Of Authority). A "@" egy speciális jel ami az eredetet jelenti, és mivel a "tartomány" oszlop ezen állomány esetén az 0.0.127.in-addr-arpa-t tartalmazza, az első sor valójában ezt jelenti:
0.0.127.in-addr.arpa. IN SOA ...
Az NS a Névszerver RR. Itt nincs "@" a sor elején; magától értetődő, mivel az előző sor egy "@"-el kezdődött. Ez megtakarít egy kis gépelést. Tehát az NS sort így is lehet írni:
0.0.127.in-addr.arpa. IN NS ns.linux.bogus
Ez megmondja a DNS-nek, melyik gép a 0.0.127.in-addr.arpa tartomány
névszervere, ez az ns.linux.bogus. Az "ns" egy szokványos név a
névszerverek számára, éppúgy, mint a web szerverek esetében, amiknek
szokványosan www.valami a nevük. A név bármi lehet.
Végül a PTR (Tartomány Név Mutató) bejegyzés megmondja, hogy a
0.0.127.in-addr.arpa alhálózat 1-es címén, azaz a 127.0.0.1 címen
található gép neve localhost.
A SOA bejegyzés a bevezető az összes zónaállományhoz, és pontosan
egynek kell lennie minden egyes zónaállományban, a tetején (de a $TTL
direktíva után). Ez leírja a zónát, honnan származik (egy ns.linux.bogus
nevű gépről), ki felelős annak tartalmáért (hostmaster@linux.bogus, a
saját e-mail címedet kell ideírnod), melyik változatú zónaállomány ez
(serial: 1), és egyéb, a gyorsítótárazással és a másodlagos DNS
szerverekkel kapcsolatos dolgokat. A maradék mezők (refresh - frissítés,
retry - újrapróbálkozás, expire - lejárat és minimum) tekintetében
használd az ebben a HOGYANban használt számokat, és nem lesz baj. A SOA
elé jön egy kötelező sor, a $TTL 3D. Rakd bele az összes
zónaállományodba.
Most indítsd újra a named-et (rndc stop; named) és használd a dig-et
ügyeskedésed megvizsgálásához. A -x fordított lekérdezést kér:
$ dig -x 127.0.0.1
;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 30944
;; flags: qr aa rd ra; QUERY: 1, ANSWER: 1, AUTHORITY: 1, ADDITIONAL: 0
;; QUESTION SECTION:
;1.0.0.127.in-addr.arpa. IN PTR
;; ANSWER SECTION:
1.0.0.127.in-addr.arpa. 259200 IN PTR localhost.
;; AUTHORITY SECTION:
0.0.127.in-addr.arpa. 259200 IN NS ns.linux.bogus.
;; Query time: 3 msec
;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1)
;; WHEN: Sun Dec 23 03:02:39 2001
;; MSG SIZE rcvd: 91
Szóval ez gondoskodik arról, hogy a 127.0.0.1-ből localhost-ot kapjunk;
rendben. Most a fő célunk, a linux.bogus tartomány érdekében, szúrjunk
be egy új "zone" részt a named.conf állományba:
zone "linux.bogus" {
type master;
notify no;
file "pz/linux.bogus";
};
Figyeld meg újból a named.conf állományban a tartománynév végén a "." hiányát.
A linux.bogus zónaállománya berakunk némi teljesen valótlan adatot:
;
; Zone file for linux.bogus
;
; The full zone file
;
$TTL 3D
@ IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. (
199802151 ; serial, todays date + todays serial #
8H ; refresh, seconds
2H ; retry, seconds
4W ; expire, seconds
1D ) ; minimum, seconds
;
NS ns ; Inet Address of name server
MX 10 mail.linux.bogus ; Primary Mail Exchanger
MX 20 mail.friend.bogus. ; Secondary Mail Exchanger
;
localhost A 127.0.0.1
ns A 192.168.196.2
mail A 192.168.196.4
Két dolgot meg kell jegyezni a SOA bejegyzésről. Az ns.linux.bogus-nak
egy "A" bejegyzéssel rendelkező valódi gépnek kell lennie. Nem
megengedett az SOA bejegyzésben említett géphez CNAME bejegyzést
rendelni. A nevének nem kell "ns"-nek lennie, bármely valós gép neve
lehet. Az ezt követő hostmaster.linux.bogus-t hostmaster@linux.bogus-nak
kell olvasni. Ennek egy olyan levélcímnek kell lennie, amelyet a DNS-t
karbantartó személy, vagy személyek gyakran olvasnak. Bármely, a
tartománnyal kapcsolatos levél az itt megadott címre lesz
elküldve. A névnek nem kell "hostmaster"-nek lennie, lehet ez a rendes
e-mail címed, de a "hostmaster" e-mail cím létezése sokszor szintén elvárás.
Egy új RR típus található ebben az állományban, az MX, vagy a Mail
eXchanger (levélkiszolgáló) RR. Ez megmondja a levelezőrendszereknek,
hova legyen küldve a valaki@linux.bogus-nak címzett levél, név szerint a
mail.linux.bogus-nak, vagy a mail.friend.bogus-nak. A szám minden gép
neve előtt az adott MX RR prioritása. A legkisebb számmal (10)
rendelkező RR az, amelyik, ha lehetséges a levelet kapni fogja. Ha ez
nem sikerül, a levelet el lehet küldeni egy magasabb számmal
rendelkezőnek, egy másodlagos levélkezelőnek, azaz a
mail.friend.bogus-nak, amelynek a prioritása itt 20.
Töltsük be a tartományokat újból az rndc reload futtatásával. Vizsgáljuk
meg az eredményeket a dig-el:
$ dig any linux.bogus
; <<>> DiG 9.1.3 <<>> any linux.bogus
;; global options: printcmd
;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 55239
;; flags: qr aa rd ra; QUERY: 1, ANSWER: 4, AUTHORITY: 1, ADDITIONAL: 1
;; QUESTION SECTION:
;linux.bogus. IN ANY
;; ANSWER SECTION:
linux.bogus. 259200 IN SOA ns.linux.bogus. \
hostmaster.linux.bogus. 199802151 28800 7200 2419200 86400
linux.bogus. 259200 IN NS ns.linux.bogus.
linux.bogus. 259200 IN MX 20 mail.friend.bogus.
linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.linux.bogus.
;; AUTHORITY SECTION:
linux.bogus. 259200 IN NS ns.linux.bogus.
;; ADDITIONAL SECTION:
ns.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.2
;; Query time: 4 msec
;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1)
;; WHEN: Sun Dec 23 03:06:45 2001
;; MSG SIZE rcvd: 184
Alapos vizsgálat után egy hibát fogsz találni. A
linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.linux.bogus.
sor teljesen rossz. Ennek így kellene kinéznie:
linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.
Szándékosan hibát vétettem, úgyhogy tanulhatsz belőle :-) Beletekintve a zónaállományba ezt a sort találjuk:
MX 10 mail.linux.bogus ; Primary Mail Exchanger
Hiányzik egy pont. Vagy a "linux.bogus"-ban túl sok van. Ha egy gépnév
a zónaállományban nem végződik pontra, az eredete hozzáadódik a végéhez,
a megduplázott linux.bogus.linux.bogus-t eredményezve. Szóval vagy
MX 10 mail.linux.bogus. ; Primary Mail Exchanger
vagy
MX 10 mail ; Primary Mail Exchanger
a helyes. Én az utóbbi változatot preferálom, kevesebbet kell gépelni. Vannak olyan BIND szakértők, akik nem értenek egyet ezzel, és vannak olyanok akik igen. Egy zónaállmányban a tartományt vagy ki kell írni, és "."-al lezárni, vagy egyáltalán nem kell meghatározni, mely esetben az eredet lesz az alapértelmezés.
Ki kell hangsúlyoznom, hogy a named.conf állományban nem kell "."-nak lennie a tartománynevek után. El sem bírod képzelni, hány esetben kavarta össze a dolgokat a túl sok vagy túl kevés pont, és hozta ki az ördögöt az emberekből.
Szóval, kifejtve érveimet itt van az új zónaállomány, némi extra információval kiegészítve:
;
; Zone file for linux.bogus
;
; The full zone file
;
$TTL 3D
@ IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. (
199802151 ; serial, todays date + todays serial #
8H ; refresh, seconds
2H ; retry, seconds
4W ; expire, seconds
1D ) ; minimum, seconds
;
TXT "Linux.Bogus, your DNS consultants"
NS ns ; Inet Address of name server
NS ns.friend.bogus.
MX 10 mail ; Primary Mail Exchanger
MX 20 mail.friend.bogus. ; Secondary Mail Exchanger
localhost A 127.0.0.1
gw A 192.168.196.1
TXT "The router"
ns A 192.168.196.2
MX 10 mail
MX 20 mail.friend.bogus.
www CNAME ns
donald A 192.168.196.3
MX 10 mail
MX 20 mail.friend.bogus.
TXT "DEK"
mail A 192.168.196.4
MX 10 mail
MX 20 mail.friend.bogus.
ftp A 192.168.196.5
MX 10 mail
MX 20 mail.friend.bogus.
A CNAME (Canonical NAME - kanonikus NÉV) egy módszer több név megadására egy gép számára. Így a www egy álnév az ns számára. A CNAME bejegyzés használata egy kicsit kétértelmű. A legbiztosabb azt a szabályt követni, hogy egy MX, CNAME vagy SOA bejegyzés soha nem hivatkozhat egy CNAME bejegyzésre, csak egy "A" bejegyzéssel rendelkező valamire hivatkozhatnak, tehát megengedhetetlen a
foobar CNAME www ; NEM!
de helyes a
foobar CNAME ns ; IGEN!
Töltsük be az új adatbázist az rndc reload futtatásával, amely a named
állományainak újbóli beolvasását eredményezi.
$ dig linux.bogus axfr
; <<>> DiG 9.1.3 <<>> linux.bogus axfr
;; global options: printcmd
linux.bogus. 259200 IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. 199802151 28800 7200 2419200 86400
linux.bogus. 259200 IN NS ns.linux.bogus.
linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.
linux.bogus. 259200 IN MX 20 mail.friend.bogus.
donald.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.3
donald.linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.
donald.linux.bogus. 259200 IN MX 20 mail.friend.bogus.
donald.linux.bogus. 259200 IN TXT "DEK"
ftp.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.5
ftp.linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.
ftp.linux.bogus. 259200 IN MX 20 mail.friend.bogus.
gw.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.1
gw.linux.bogus. 259200 IN TXT "The router"
localhost.linux.bogus. 259200 IN A 127.0.0.1
mail.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.4
mail.linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.
mail.linux.bogus. 259200 IN MX 20 mail.friend.bogus.
ns.linux.bogus. 259200 IN MX 10 mail.linux.bogus.
ns.linux.bogus. 259200 IN MX 20 mail.friend.bogus.
ns.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.2
www.linux.bogus. 259200 IN CNAME ns.linux.bogus.
linux.bogus. 259200 IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. 199802151 28800 7200 2419200 86400
;; Query time: 41 msec
;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1)
;; WHEN: Sun Dec 23 03:12:31 2001
;; XFR size: 23 records
Ez jó. Amint látod, egy kicsit úgy néz ki, mint a zónaállomány maga.
Ellenőrizzük, mit mond egyedül a www-re:
$ dig www.linux.bogus
; <<>> DiG 9.1.3 <<>> www.linux.bogus
;; global options: printcmd
;; Got answer:
;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 16633
;; flags: qr aa rd ra; QUERY: 1, ANSWER: 2, AUTHORITY: 1, ADDITIONAL: 0
;; QUESTION SECTION:
;www.linux.bogus. IN A
;; ANSWER SECTION:
www.linux.bogus. 259200 IN CNAME ns.linux.bogus.
ns.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.2
;; AUTHORITY SECTION:
linux.bogus. 259200 IN NS ns.linux.bogus.
;; Query time: 5 msec
;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1)
;; WHEN: Sun Dec 23 03:14:14 2001
;; MSG SIZE rcvd: 80
Más szóval a www.linux.bogus valódi neve ns.linux.bogus, és
további információt is ad neked amivel rendelkezik az ns-ről, elegendőt a
hozzá való csatlakozáshoz, ha egy program lennél.
Most vagyunk félúton
Most már a programok át tudják alakítani a linux.bogus-ban a neveket címekké, amelyekhez csatlakozni tudnak. De szükség van egy fordított zónára is, olyanra, amely lehetővé teszi a DNS számára a címek átalakítását nevekké. Ezt a nevet rengeteg különböző típusú szerver (FTP, IRC, WWW és mások) használja annak eldöntésére, hogy akar-e veled kommunikálni vagy nem, és ha igen, talán még arra is, hogy milyen prioritást kapjál. Az Internet összes szolgáltatásának teljes eléréséhez a fordított zóna szükséges.
Rakd be ezt a named.conf állományba:
zone "196.168.192.in-addr.arpa" {
type master;
notify no;
file "pz/192.168.196";
};
Ez pontosan ugyanaz, mint a 0.0.127.in-arpa-val, és a tartalmuk is hasonló:
$TTL 3D
@ IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. (
199802151 ; Serial, todays date + todays serial
8H ; Refresh
2H ; Retry
4W ; Expire
1D) ; Minimum TTL
NS ns.linux.bogus.
1 PTR gw.linux.bogus.
2 PTR ns.linux.bogus.
3 PTR donald.linux.bogus.
4 PTR mail.linux.bogus.
5 PTR ftp.linux.bogus.
Most újra töltsd be a named-et (rndc reload), és vizsgáld meg a munkádat
a dig-el újra:
$ dig -x 192.168.196.4 ;; Got answer: ;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 58451 ;; flags: qr aa rd ra; QUERY: 1, ANSWER: 1, AUTHORITY: 1, ADDITIONAL: 1 ;; QUESTION SECTION: ;4.196.168.192.in-addr.arpa. IN PTR ;; ANSWER SECTION: 4.196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN PTR mail.linux.bogus. ;; AUTHORITY SECTION: 196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN NS ns.linux.bogus. ;; ADDITIONAL SECTION: ns.linux.bogus. 259200 IN A 192.168.196.2 ;; Query time: 4 msec ;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1) ;; WHEN: Sun Dec 23 03:16:05 2001 ;; MSG SIZE rcvd: 107
tehát jónak néz ki, szedjük ki az egészet, hogy azt is megvizsgáljuk:
$ dig 196.168.192.in-addr.arpa. AXFR
; <<>> DiG 9.1.3 <<>> 196.168.192.in-addr.arpa. AXFR
;; global options: printcmd
196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN SOA ns.linux.bogus. \
hostmaster.linux.bogus. 199802151 28800 7200 2419200 86400
196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN NS ns.linux.bogus.
1.196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN PTR gw.linux.bogus.
2.196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN PTR ns.linux.bogus.
3.196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN PTR donald.linux.bogus.
4.196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN PTR mail.linux.bogus.
5.196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN PTR ftp.linux.bogus.
196.168.192.in-addr.arpa. 259200 IN SOA ns.linux.bogus. \
hostmaster.linux.bogus. 199802151 28800 7200 2419200 86400
;; Query time: 6 msec
;; SERVER: 127.0.0.1#53(127.0.0.1)
;; WHEN: Sun Dec 23 03:16:58 2001
;; XFR size: 9 records
Jól néz ki! Ha kimeneted nem ilyen, akkor keresd a hibaüzeneteket a syslog-ban, az első fejezetben, A named indítása fejezetben elmagyaráztam, hogyan tedd ezt.
Van pár dolog, amit itt közre kell adnom. A fenti példában használt IP
számok a "magánhálózatok" egyik blokkjából lettek véve, azaz nyilvános
használatuk az Interneten nem megengedett. Így hát biztonságos a
használatuk egy HOGYAN egy példájában. A másik dolog a notify no; sor.
Ez megmondja a named-nek, hogy ne értesítse a másodlagos (slave)
szerverét, amikor az egyik zónaállománya frissült. A 8-as és későbbi
BIND-ben a named értesítheti a zónaállományban az NS bekezdésben
felsorolt többi szervert, amikor a zóna frissült. Ez ügyes dolog rendes
működéskor. De kísérletezések esetén ennek a lehetőségnek kikapcsolva
kell lennie - nem akarjuk, hogy a kísérlet megkavarja az
Internetet, ugye?
És persze, ez a tartomány erősen hamis, és éppígy a címek benne. Egy valódi tartomány valós példájáért nézd meg a következő főfejezetet.
Van egy pár normális körülmények között névlekérdezésekkel elkerülhető "csapda", amellyel gyakran találkozni fordított zónák beállításánál. Mielőtt folytatod, szükséged lesz a fordított lekérdezések működésére a saját névszervereden. Ha ez nincs így, menj vissza, és javítsd ki mielőtt folytatod.
A fordított lekérdezések két hibájáról fogok szólni, ahogy azok a hálózaton kívülről látszódnak:
Ha egy hálózati szolgáltatótól egy hálózati címtartományt és egy tartománynevet kérsz, a tartománynév rendes esetben delegálva van, mint egy magától értetődő dolog. A delegálás az az összeragasztó NS bejegyzés, amely segít eljutnod az egyik névszervertől a másikig, ahogy ez a száraz elméleti fejezetben el lett magyarázva. Elolvastad, ugye? Ha a fordított zónád nem működik, menj vissza, és olvasd el. Most.
A fordított zónának szintén delegálva kell lennie. Ha a 192.168.196-os
hálózatot kapod a linux.bogus tartománnyal a szolgáltatódtól, be kell
rakniuk az NS bejegyzést a fordított zónád számára éppúgy, mint a
továbbító zónád számára. Ha követed a láncolatot az in-addr.arpa-tól
felfelé a hálózatodig, valószínűleg szakadást találsz majd a láncban,
a leginkább valószínű, hogy a szolgáltatódnál. Miután megtaláltad a szakadást
a láncolatban, vedd fel a kapcsolatot a szolgáltatóddal, és kérd meg
őket a hiba kijavítására.
Ez egy kissé bonyolultabb téma, de az osztályon kívüli alhálózatok nagyon elterjedtek manapság, és valószínűleg egy ilyened van, ha egy kis cég vagy.
Az osztályon kívüli alhálózatok azok, amik az Internetet manapság éltetik. Néhány évvel ezelőtt sok volt a hűhó az IP címek fogyatkozása miatt. A bölcs emberek az IETF-nél (Internet Engineering Task Force, ők tartják működésben az Internetet) összedugták a fejüket, és megoldották a problémát. Bizonyos áron. Az ár ott mutatkozik, hogy egy "C" alhálózatnál kisebbet kapsz, és bizonyos dolgok nem működhetnek. Kérlek nézd át az Ask Mr. DNS (Kérdezd DNS urat) cikket egy jó magyarázatért, és hogy hogyan kezeld ezt.
Elolvastad? Nem fogom elmagyarázni, szóval kérlek olvasd el.
A probléma első része az, hogy az ISP-dnek értenie kell a Mr. DNS által leírt technikát. Nem minden kis ISP-nek van hozzáértő dolgozója ehhez. Ha így van, lehet, hogy el kell nekik magyaráznod, és kitartónak kell lenned. De először légy biztos benne, hogy te érted ;-). Ezután be fognak állítani egy rendes fordított zónát a szerverükön, melynek helyességét megvizsgálhatod a dig-el.
A probléma második és egyben utolsó része az, hogy meg kell értened a technikát. Ha nem vagy biztos benne, menj vissza, és olvass róla ismét. Ezután beállíthatod a saját osztályon kívüli fordított zónádat úgy, ahogy azt az Ask Mr. DNS leírja.
Lapul egy másik csapda is itt. A (nagyon) régi feloldók nem lesznek képesek követni a CNAME trükköt a feloldási láncban, és nem lesznek képesek fordítva feloldani a gépedet. Ez egy szolgáltatás esetében helytelen hozzáférési osztály hozzárendelését, a hozzáférés megtagadását vagy ezekhez hasonlót eredményezhet. Ha egy ilyen szolgáltatásba ütközöl, az egyetlen megoldás (amiről én tudok) az ISP-d számára az, hogy belerakja a PTR bejegyzésedet közvetlenül az ő trükkös osztályon kívüli zónaállományukba a trükkös CNAME bejegyzés helyett.
Bizonyos ISP-k más módokat fognak ajánlani ennek kezelésére, úgymint Web-alapú űrlapokat a fordított hozzárendelés megadásához, vagy más automágikus rendszereket.
Amint helyesen beállítottad a zónáidat az elsődleges (master) szerveren, fel kell állítanod legalább egy másodlagos (slave) szervert. A másodlagos szerverek a robusztusság miatt szükségesek. Ha az elsődleges leáll, az emberek ott kint a hálón még mindig képesek lesznek információt kapni a tartományodról a szolgától. A másodlagosnak olyan messze kell lennie tőled, amennyire csak lehetséges. Az alábbi dolgok közül az elsődlegesnek és a másodlagosnak minél kevesebben kellene osztozniuk: áramellátás, LAN, ISP, város és ország. Ha ez mind más az elsődleges és a másodlagos esetében, egy tényleg jó másodlagos szervert találtál.
A másodlagos szerver egyszerűen egy olyan névszerver, amely a zónaállományokat lemásolja az elsődlegesről. Ekképp állíthatod be:
zone "linux.bogus" {
type slave;
file "sz/linux.bogus";
masters { 192.168.196.2; };
};
Az adatok másolására a zónaátvitel nevű mechanizmust használják. A zónaátvitelt az SOA bejegyzésed irányítja:
@ IN SOA ns.linux.bogus. hostmaster.linux.bogus. (
199802151 ; serial, todays date + todays serial #
8H ; refresh, seconds
2H ; retry, seconds
4W ; expire, seconds
1D ) ; minimum, seconds
Egy zóna csak akkor kerül átvitelre, ha a sorozatszáma (serial) az elsődleges szerveren nagyobb, mint a másodlagoson. Frissítési intervallumonként (refresh) a másodlagos szerver le fogja ellenőrizni, hogy az elsődleges frissült-e. Ha az ellenőrzés nem hoz eredményt (mert az elsődleges nem elérhető), újrapróbálja a megadott intervallumonként (retry). Ha az ellenőrzések a lejárati időszak (expire) alatt sem hoznak eredményt, a másodlagos szerver el fogja távolítani a zónát az állományrendszeréből, és nem lesz többé szerver számára.
Jamie Norrish
A konfigurációs opciók beállítása a problémák valószínűségének csökkentése érdekében.
Van néhány egyszerű lépés amelyet megtehetsz, ezek biztonságosabbá teszik a szerveredet, és esetlegesen csökkentik a terhelését is. Az itt bemutatott anyag nem több, mint egy kiindulási pont; ha érdekelt vagy a biztonságban (és így kellene lennie), kérlek tanulmányozz át más forrásmunkákat is a hálózaton (lásd az utolsó fejezetet).
A következő beállítási direktívák fordulnak elő a named.conf állományban. Az options részben található direktívák az összes zónára vonatkoznak. Ha a zone
bejegyzésben fordul elő, csak arra a zónára vonatkozik. Egy zone
bejegyzés felülírja az options bejegyzést.
Annak érdekében, hogy a másodlagos szervere(i)d képes legyen válaszolni a
tartományodra vonatkozó lekérdezésekre, képeseknek kell lenniük
áthozni a zónainformációt az elsődleges szerveredről. Nagyon sokan
szeretnének szintén így cselekedni. Ezért korlátozd a zónaátvitelt az
allow-transfer opció használatával, feltételezve, hogy 192.168.1.4 az
ns.friend.bogus címe, és hozzáadva saját magadat hibakeresési célból:
zone "linux.bogus" {
allow-transfer { 192.168.1.4; localhost; };
};
A zónaátvitelek korlátozásával biztosítod, hogy az egyetlen elérhető információ az, amit az emberek közvetlenül kérdeznek - senki sem kérdezheti le csak úgy beállításod összes részletét.
Legelőször kapcsolj ki minden lekérdezést, ami nem az általad birtokolt tartományokra irányul, kivéve a belső/helyi gépeidről indulókat. Ez nem csak a DNS szervered rosszindulatú kihasználását előzi meg, de csökkenti szervered felesleges használatát is.
options {
allow-query { 192.168.196.0/24; localhost; };
};
zone "linux.bogus" {
allow-query { any; };
};
zone "196.168.192.in-addr.arpa" {
allow-query { any; };
};
Továbbá kapcsold ki a rekurzív lekérdezéseket, kivéve a belső/helyi gépektől. Ez csökkenti a gyorsítótár-mérgezéses támadások esélyét (amikor hamis adatokkal tömik a szerveredet).
options {
allow-recursion { 192.168.196.0/24; localhost; };
};
Egy jó ötlet a named-et a root-tól különböző felhasználóként futtatni, így ha feltörik a cracker által szerzett jogok a lehető legkorlátozottabbak. Először létre kell hoznod egy felhasználót ami alatt a named fusson, majd módosítani bármely általad használt, a named-et indító init szkriptet. Az új felhasználónevet és csoportot a named-nek az -u és -g kapcsolók segítségével add meg.
Például: Debian GNU/Linux 2.2-ben módosítanod kell a /etc/init.d/bind
szkriptet, hogy tartalmazza a következő sort (ahol a named felhasználó
már létre lett hozva):
start-stop-daemon --start --quiet --exec /usr/sbin/named -- -u named
Ugyanez megtehető a Red Hat-al és más disztribúciókkal is.
Dave Lugo leírt egy biztonságos kettős chroot beállítást, amely a http://www.etherboy.com/dns/chrootdns.html honlapon található, ez még biztonságosabbá teheti a gépet, amelyen a named-et futtatod.
Ahol bemutatunk néhány igazi zónaállományt
A felhasználók javasolták, hogy illesszem be egy működő tartomány valós példáját is, mint szemléltető példát.
E példát David Bullock engedélyével a LAND-5-től használom. Ezek az állományok 1996. szeptember 24.-én voltak aktuálisak, és ezután szerkesztettem át őket, hogy megfeleljenek a 8-as BIND megkötéseinek és kiterjesztés-használatának. Szóval az amit látsz, különbözik egy kicsit attól, amit a LAND-5 névszerverek lekérdezésekor találsz.
Itt találhatók az elsődleges szerver zónafejezetei a két szükséges fordított zóna
számára: a 127.0.0 hálózat éppúgy, mint a LAND-5 206.6.177-es
alhálózata, és az elsődleges sor a land-5 land5.com továbbító zónája
számára. Figyeld meg, hogy az állományok pz nevű könyvtárba való
pakolása helyett, ahogy én ezt ebben a HOGYANban teszem, ő a zone nevű
könyvtárba rakja őket.
// Boot file for LAND-5 name server
options {
directory "/var/named";
};
controls {
inet 127.0.0.1 allow { localhost; } keys { rndc_key; };
};
key "rndc_key" {
algorithm hmac-md5;
secret "c3Ryb25nIGVub3VnaCBmb3IgYSBtYW4gYnV0IG1hZGUgZm9yIGEgd29tYW4K";
};
zone "." {
type hint;
file "root.hints";
};
zone "0.0.127.in-addr.arpa" {
type master;
file "zone/127.0.0";
};
zone "land-5.com" {
type master;
file "zone/land-5.com";
};
zone "177.6.206.in-addr.arpa" {
type master;
file "zone/206.6.177";
};
Ha ezt berakod a named.conf állományodba kísérletezés céljából, KÉRLEK
rakd be a "notify no;"-t a két land-5 zóna zone fejezetébe, hogy
elkerüljük az ütközéseket.
Tartsd szem előtt, hogy ez az állomány dinamikus, és az itt közzétett változat régi. Jobban teszed ha egy újabbat használsz, amint azt már korábban elmagyaráztam.
; <<>> DiG 8.1 <<>> @A.ROOT-SERVERS.NET. ; (1 server found) ;; res options: init recurs defnam dnsrch ;; got answer: ;; ->>HEADER<<- opcode: QUERY, status: NOERROR, id: 10 ;; flags: qr aa rd; QUERY: 1, ANSWER: 13, AUTHORITY: 0, ADDITIONAL: 13 ;; QUERY SECTION: ;; ., type = NS, class = IN ;; ANSWER SECTION: . 6D IN NS G.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS J.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS K.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS L.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS M.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS A.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS H.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS B.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS C.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS D.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS E.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS I.ROOT-SERVERS.NET. . 6D IN NS F.ROOT-SERVERS.NET. ;; ADDITIONAL SECTION: G.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 192.112.36.4 J.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 198.41.0.10 K.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 193.0.14.129 L.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 198.32.64.12 M.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 202.12.27.33 A.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 198.41.0.4 H.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 128.63.2.53 B.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 128.9.0.107 C.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 192.33.4.12 D.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 128.8.10.90 E.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 192.203.230.10 I.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 192.36.148.17 F.ROOT-SERVERS.NET. 5w6d16h IN A 192.5.5.241 ;; Total query time: 215 msec ;; FROM: roke.uio.no to SERVER: A.ROOT-SERVERS.NET. 198.41.0.4 ;; WHEN: Sun Feb 15 01:22:51 1998 ;; MSG SIZE sent: 17 rcvd: 436
Csak az alapok, a kötelező SOA bejegyzés, és a bejegyzés, mely a
127.0.0.1-et a localhost-hoz rendeli. Mindkettő szükséges. Semmi másnak
nem kell lennie ebben az állományban. Valószínűleg soha nem lesz
frissítve, hacsak a névszervered vagy a rendszergazda címe nem változik
meg.
$TTL 3D
@ IN SOA land-5.com. root.land-5.com. (
199609203 ; Serial
28800 ; Refresh
7200 ; Retry
604800 ; Expire
86400) ; Minimum TTL
NS land-5.com.
1 PTR localhost.
Ha egy véletlenszerűen kiválasztott BIND telepítésre ránézel, azt fogod
találni, hogy a $TTL sor hiányzik. Ezt azelőtt nem használták, és csak a
8.2-es BIND kezdett el figyelmeztetni a hiányára. A 9-es BIND-hez
szükséges a $TTL.
Itt látjuk a kötelező SOA bejegyzést, a szükséges NS bejegyzéseket.
Láthatjuk, hogy van egy másodlagos névszervere az ns2.psi.net-en. Ez az
ahogy lennie kell, mindig legyen egy telephelyen kívüli másodlagos
szervered tartalékként. Láthatjuk azt is, hogy van neki egy land-5 nevű
elsődleges gépe is, amely gondoskodik sok különböző Internet
szolgáltatásról, és azt, hogy ezt CNAME-ekkel csinálta (egy másik
lehetőség az "A" bejegyzések használata).
Amint azt a SOA bejegyzésből láthatod, a zónaállomány eredete a
land-5.com, a kapcsolattartó személy a root@land-5.com.
A hostmaster egy másik gyakran használt cím a kapcsolattartó
személy számára. A sorozatszám a szokásos ééééhhnn formátumban van, a
mai sorozatszám hozzáadásával; ez valószínűleg a zónaállomány hatodik
változata 1996. szeptember 20.-án. Jegyezd meg, hogy a sorozatszámnak
monoton növekvőnek kell lennie, itt csak egy számjegy jelzi a mai
sorozatszámot, így 9 szerkesztés után várnia kell holnapig, mielőtt újra
szerkesztheti az állományt. Szokd meg a két számjegy használatát.
$TTL 3D
@ IN SOA land-5.com. root.land-5.com. (
199609206 ; serial, todays date + todays serial #
8H ; refresh, seconds
2H ; retry, seconds
4W ; expire, seconds
1D ) ; minimum, seconds
NS land-5.com.
NS ns2.psi.net.
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Exchanger
TXT "LAND-5 Corporation"
localhost A 127.0.0.1
router A 206.6.177.1
land-5.com. A 206.6.177.2
ns A 206.6.177.3
www A 207.159.141.192
ftp CNAME land-5.com.
mail CNAME land-5.com.
news CNAME land-5.com.
funn A 206.6.177.2
;
; Workstations
;
ws-177200 A 206.6.177.200
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177201 A 206.6.177.201
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177202 A 206.6.177.202
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177203 A 206.6.177.203
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177204 A 206.6.177.204
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177205 A 206.6.177.205
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
; {Many repetitive definitions deleted - SNIP}
ws-177250 A 206.6.177.250
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177251 A 206.6.177.251
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177252 A 206.6.177.252
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177253 A 206.6.177.253
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
ws-177254 A 206.6.177.254
MX 10 land-5.com. ; Primary Mail Host
Ha megvizsgálod a land-5 névszerverét, azt találod, hogy a gépnevek
ws_szám alakúak. A 4-es BIND-től kezdődően a named elkezdte
szigorítani a megkötéseket, hogy milyen karakterek szerepelhetnek a
gépnevekben. Így ez a 8-as BIND-el egyáltalán nem működik, és én
kicseréltem a "-"-re (kötőjel) a "_"-t (aláhúzás) ebben a HOGYANban.
De ahogy azt korábban említettem, a 9-es BIND nem erőlteti már ezt a
megkötést.
A másik figyelemre méltó dolog az, hogy a munkaállomásoknak nincs egyedi nevük, hanem csak egy előtagot követ az IP utolsó két része. Egy ilyen megszokás használata jelentősen leegyszerűsítheti a karbantartást, de egy kicsit személytelennek tűnhet, és lényegében bosszúság forrása lehet az ügyfeleid számára.
Látjuk azt is, hogy a funn.land-5.com egy álnév a land-5.com számára, de
egy "A", és nem egy CNAME bejegyzés használatával.
Megjegyzéseket ezen állományra lentebb teszek.
$TTL 3D
@ IN SOA land-5.com. root.land-5.com. (
199609206 ; Serial
28800 ; Refresh
7200 ; Retry
604800 ; Expire
86400) ; Minimum TTL
NS land-5.com.
NS ns2.psi.net.
; Servers
;
1 PTR router.land-5.com.
2 PTR land-5.com.
2 PTR funn.land-5.com.
;
; Workstations
;
200 PTR ws-177200.land-5.com.
201 PTR ws-177201.land-5.com.
202 PTR ws-177202.land-5.com.
203 PTR ws-177203.land-5.com.
204 PTR ws-177204.land-5.com.
205 PTR ws-177205.land-5.com.
; {Many repetitive definitions deleted - SNIP}
250 PTR ws-177250.land-5.com.
251 PTR ws-177251.land-5.com.
252 PTR ws-177252.land-5.com.
253 PTR ws-177253.land-5.com.
254 PTR ws-177254.land-5.com.
A fordított zóna a beállítás azon része, mely a legtöbb fejtörést
okozhatja. Ezt arra használjuk, hogy megtaláljuk a gépnevet, ha megvan a
gép címe. Példa: te egy FTP szerver vagy és kapcsolatokat fogadsz el FTP
kliensektől. Mivel te egy norvég FTP szerver vagy, több kapcsolatot
szeretnél fogadni norvégiai és más skandináv államokbeli kliensektől, és
kevesebbet a világ többi részéről. Ha kapcsolat érkezik egy klienstől, a
C függvénykönyvtár képes neked megmondani a csatlakozó gép IP címét,
mert a kliens IP számát tartalmazza az összes csomag, amely átjött a
hálózaton. Most meghívhatsz egy gethostbyaddr nevű függvényt, mely
kikeresi az adott IP számú kliens nevét. A gethostbyaddr meg fogja
kérdezni a DNS szervert, amely ezután keresztülmegy a DNS-en a gépet
keresve. Tételezzük fel, hogy a klienskapcsolat a
ws-177200.land-5.com-tól jön. Az IP szám, amit a C könyvtár átad az FTP
szervernek, a 206.6.177.200. A gép nevének kitalálásához meg kell
találnunk a 200.177.6.206.in-addr-arpa-t. A DNS szerver először meg
fogja találni az arpa. szervereket, majd megtalálja az in-addr.arpa
szervereket, követve a fordított sorrendet a 206-on, majd a 6-on
keresztül, végül legutoljára megtalálva a LAND-5-nél a szervert a
177.6.206.in-addr-arpa zóna számára. Amelytől végül megkapja a választ,
hogy a 200.177.6.206.in-addr.arpa számára a "PTR ws-177200.land-5.com"
bejegyzésünk van, ami azt jelenti, hogy a / 206.6.177.200-hoz tartozó név
a ws-177200.land.com.
Az FTP szerver előnyben részesíti a skandináv országok, azaz a *.no,
*.se, *.dk felől érkező kapcsolatokat, a ws-177200.land-5.com
egyértelműen nem tartozik közéjük, és a szerver a kapcsolatot egy
alacsonyabb sávszélességgel és kevesebb klienskapcsolati lehetőséggel
rendelkező kapcsolati osztályba sorolja. Ha nem lenne fordított
megfeleltetése a 206.2.177.200-nak az in-addr.arpa zóna által, a szerver
képtelen lenne megtalálni a nevet, és a 206.2.177.200-nek a *.no,
*.se és *.dk-val való összehasonlítása alapján kell döntenie, melyek közül
egyik sem fog egyezni, sőt még meg is tagadhatja a kapcsolatot a
besorolás hiánya miatt.
Páran azt fogják mondani neked, hogy a fordított lekérdezések hozzárendelése csak szerverek esetén fontos, vagy egyáltalán nem fontos. Nem így van: sok ftp, news, IRC, sőt még néhány http (WWW) szerver nem fognak kapcsolatot fogadni olyan gépektől, melyek nevét képtelenek megtalálni. Így hát a fordított hozzárendelés valójában kötelező.
Üzemben tartás.
Van egy karbantartási feladat, melyet meg kell tenned a named-eken - a
futtatáson kívül. Ez pedig a root.hints állomány naprakészen tartása.
A legegyszerűbb mód a dig használata. Először futtasd a dig-et
argumentumok nélkül, akkor megkapod a root.hints-et a saját szervered
alapján. Ezután kérdezd le a felsorolt főszerverek egyikét a dig
@rootserver paranccsal. Észre fogod venni, hogy a kimenet szörnyen
hasonló a root.hints állományhoz. Mentsd el egy állományba (dig
@e.root-servers.net . ns > root.hints.new), és cseréld le a régi
root.hints állományt vele.
Ne felejtsd el újra betölteni a named-et a gyorsítótár-állomány cseréje után.
Al Longyear elküldte nekem ezt a szkriptet, mely automatikusan
futtatható a root.hints frissítése érdekében. Telepíts egy crontab
bejegyzést, hogy havonta egyszer lefusson, és el is felejtheted. A
szkript feltételezi, hogy a levelezésed működik, és hogy a "hostmaster"
cím meg van adva. Meg kell hackelned, hogy illeszkedjen a beállításaidhoz.
#!/bin/sh
#
# Update the nameserver cache information file once per month.
# This is run automatically by a cron entry.
#
# Original by Al Longyear
# Updated for BIND 8 by Nicolai Langfeldt
# Miscelanious error-conditions reported by David A. Ranch
# Ping test suggested by Martin Foster
# named up-test suggested by Erik Bryer.
#
(
echo "To: hostmaster <hostmaster>"
echo "From: system <root>"
# Is named up? Check the status of named.
case `rndc status 2>&1` in
*refused*)
echo "named is DOWN. root.hints was NOT updated"
echo
exit 0
;;
esac
PATH=/sbin:/usr/sbin:/bin:/usr/bin:
export PATH
# NOTE: /var/named must be writable only by trusted users or this script
# will cause root compromise/denial of service opportunities.
cd /var/named 2>/dev/null || {
echo "Subject: Cannot cd to /var/named, error $?"
echo
echo "The subject says it all"
exit 1
}
# Are we online? Ping a server at your ISP
case `ping -qnc 1 some.machine.net 2>&1` in
*'100% packet loss'*)
echo "Subject: root.hints NOT updated. The network is DOWN."
echo
echo "The subject says it all"
exit 1
;;
esac
dig @e.root-servers.net . ns >root.hints.new 2> errors
case `cat root.hints.new` in
*NOERROR*)
# It worked
:;;
*)
echo "Subject: The root.hints file update has FAILED."
echo
echo "The root.hints update has failed"
echo "This is the dig output reported:"
echo
cat root.hints.new errors
exit 1
;;
esac
echo "Subject: The root.hints file has been updated"
echo
echo "The root.hints file has been updated to contain the following
information:"
echo
cat root.hints.new
chown root.root root.hints.new
chmod 444 root.hints.new
rm -f root.hints.old errors
mv root.hints root.hints.old
mv root.hints.new root.hints
rndc restart
echo
echo "The nameserver has been restarted to ensure that the update is complete."
echo "The previous root.hints file is now called
/var/named/root.hints.old."
) 2>&1 | /usr/lib/sendmail -t
exit 0
Néhányan közületek felfigyelhettek rá, hogy a root.hints állomány
elérhető ftp-vel az Internic-ről is. Kérlek, ne használd az ftp-t a
root.hints frissítéséhez, a fentebb említett módszer sokkal
barátságosabb a hálózat és az Internic számára.
A 9-es BIND terjesztés - és az előre elkészített változatok szintén -
tartalmaz egy migration nevű dokumentumot, amely megjegyzéseket
tartalmaz azt illetően, hogy hogyan álljunk át 8-as BIND-ről 9-es
BIND-re. A dokumentum nagyon lényegre törő. Ha bináris csomagokat
telepítettél, feltehetően valahol a /usr/share/doc/bind*-ban vagy a
/usr/doc/bind*-ban van tárolva.
Ha 4-es BIND-et futtatsz, a migration-4to9 dokumentumot ugyanazon a
helyen találhatod.
Kérlek olvasd át ezt a fejezetet, mielőtt írsz nekem.
Rossz HOGYANt olvasol. Kérlek nézd meg ezen HOGYAN régebbi változatát, amely a 4-es BIND-ről szól, a http://langfeldt.net/DNS-HOWTO/ címen.
Segítség: forward only;. Szükséged lehet még a
query-source port 53;
sorra a named.conf állomány "options" részén belül, ahogy az a
példának bemutatott
A feloldó, gyorsítótáras névszerver fejezetben javasoltam.
Csinálj több A bejegyzést a www.busy.site számára, és 4.9.3-as
vagy későbbi BIND-et használj. Ekkor a BIND round-robin rendszer
alapján fogja szolgáltatni a válaszokat. Ez nem fog működni a
BIND korábbi változataival.
Kihagyod a root.hints állományt, és csak a zónaállományokat
készíted el. Ez azt is jelenti, hogy nem kell állandóan
útbaigazító állományokat letöltened.
Ha az elsődleges szerver címe 127.0.0.1, egy ehhez hasonló sort szúrsz be a másodlagos szervered named.conf állományába:
zone "linux.bogus" {
type slave;
file "sz/linux.bogus";
masters { 127.0.0.1; };
};
Több különböző elsődleges szervert is felsorolhatsz a masters listán belül, ";"-vel (pontosvessző) elválasztva, melyekről a zóna lemásolható.
Négy lehetőség van:
A BIND újabb változatainál felfedeztem, hogy ez a kavarás az
állományokkal többé nem szükséges. Van egy "forward" (továbbítás) direktíva
a "forwarders" (továbbítók) direktíva mellett, amely a használatukat ellenőrzi.
Az alap beállítás a "forward first" (először továbbítsd), amely
legelőször megkérdezi a továbbítók mindegyikét, és ezután próbálja
a rendes megközelítést, azaz a munka saját kezű elvégzését, ha ez nem sikerül.
Ezzel a gethostbyname() normál viselkedésése szokatlanul hosszú időt
vesz igénybe, amikor a kapcsolat nincs meg. De ha a "forward only" (csak
továbbítsd) van beállítva, akkor a BIND feladja ha nem kap választ a
továbbítóktól, és a gethostbyname() azonnal visszatér. Ennélfogva nincs
szükség bűvészmutatványokra az /etc könyvtárban levő állományokkal, és a szerver újraindítására.
Az én esetemben, csak hozzáadtam a
forward only;
forwarders { 193.133.58.5; };
sorokat a named.conf állományom options { } fejezetéhez. Nagyon szépen
működik. Ennek egyetlen hátránya az, hogy degradálja a DNS szoftver
egy hihetetlenül szofisztikált részét egy buta gyorsítótárrá. Bizonyos
mértékben, én csak egy buta gyorsítótárat szeretnék futtatni a DNS
helyett, de úgy tűnik, nincs egy ilyen fajta elérhető szoftver Linuxra.
Named-et futtatok itt a "Masquerading" gépemen. Van két root.hints
állományom, az egyik neve root.hints.real, amely a valódi főszerver-
neveket tartalmazza, a másiké root.hints.fake, amely ezt tartalmazza:
----
; root.hints.fake
; this file contains no information
----
Ha kapcsolat nélküli üzemmódba megyek át, átmásolom a root.hints.fake
állományt a root.hints-be, és újraindítom a named-et.
Ha kapcsolódom, átmásolom a root.hints.real-t a root.hints-be, és
újraindítom a named-et.
Illetve ezt az ip-down és az ip-up teszi meg.
Amikor először végzek egy lekérdezést kapcsolat nélkül egy olyan
tartománynévre, amelyről a named nem tudja a részleteket, egy ilyen bejegyzést rak a messages-be:
Jan 28 20:10:11 hazchem named[10147]: No root nameserver for class IN
amivel együtt tudok élni.
Ez biztosan működik számomra. Használhatom a névszervert a helyi
gépek esetében, amikor a Net áll, a külső tartománynevekhez tartozó
időtúllépési késleltetés nélkül, és mikor a Hálón vagyok, a külső
tartománynevekre vonatkozó lekérdezések rendben működnek
Peter Denison azonban úgy vélte, Ian nem ment el elég messzire. Ezt írja:
Kapcsolódva) szolgáltatja az eltárolt (és helyi hálózati) bejegyzéseket azonnal
a nem gyorsítótárazott bejegyzések esetén, továbbítja az ISP névszerverem felé
Kapcsolat nélkül) kiszolgálja a helyi hálózati lekérdezéseket azonnal
más lekérdezések esetén **azonnal** hibát ad
A fő gyorsítótáras állomány cseréjének és a lekérdezések továbbításának
kombinációja nem működik.
Így hát, (a helyi Linux Felhasználók Csoportjával való némi konzultáció után)
két named-et állítottam be a következő módon:
named-online: továbbít az ISP névszervere felé
mester a helyi hálózati zóna számára
mester a helyi hálózati fordított zóna számára (1.168.192.in-addr.arpa)
mester a 0.0.127.in-addr.arpa számára
a 60053-as porton figyel
named-offline: nincs továbbítás
"ál" fő gyorsítótáras állomány
szolga a 3 helyi zóna számára (a mester a 127.0.0.1:60053)
a 61053-as porton figyel
És kombináltam ezt a port-továbbítással, hogy az 53-as portot elküldje a 61053-ra, ha
kapcsolat nélkül vagyok, és a 60053-ra, ha csatlakoztam. (Az új netfilter csomagot
használom 2.3.18 alatt, de a régi (ipchains) módszernek is működnie kell.)
Figyelem, ez nem fog pikk-pakk működni, mivel van egy apró hiba a 8.2-es
BIND-ben, melyet már jelentettem a fejlesztőknek, hogy megakadályozza egy másodlagos szerver
létrehozását az elsődlegessel megegyező IP címen (még ha külön porton is). Ez egy
egyszerű foltozás, és remélem, nemsokára belekerül.
Futtatni szoktam a saját named-emet az összes gépemen, melyek csak
alkalmilag csatlakoznak az Internetre modemen keresztül. A névszerver
csak gyorsítótárként működik, nincs jogosultsági területe, és mindenért
a root.cache állományban levő névszervereket kérdezi vissza. Ahogy az a
Slackware-nél megszokott, az nfsd és a mountd előtt van indítva.
Egyik gépemmel (egy Libretto 30-as notebookal) az volt a problémám,
hogy néha fel tudtam csatolni egy másik, a helyi LAN-omra csatlakozott
rendszerről, de nagyobbrészt ez nem működött. Ugyanez volt a jelenség,
függetlenül attól, hogy PLIP-et, egy PCMCIA ethernet kártyát vagy soros
eszközön keresztüli PPP-t használtam.
Némi találgatás és kísérletezés után azt fedeztem fel, hogy
a named minden bizonnyal belerondít az nfsd és mountd regisztrációs folyamatába,
amit induláskor a portmapper-rel kell elvégezniük (Ezeket a démonokat
szokás szerint bootoláskor indítom). A named indítása az nfsd és a mountd
után teljesen semlegesítette ezt a problémát.
Mivel nincsenek várható hátrányai az ilyen módosított boot szekvenciának,
ajánlom, hogy mindenki tegyen így az esetleges gondok elkerülése végett.
A gyorsítótár teljes mértékben a memóriában van tárolva, soha nem kerül kiírásra a lemezre. Valamennyiszer lelövöd a named-et, a gyorsítótár elveszik. A gyorsítótár semmilyen módon nem ellenőrizhető, a named gondozza néhány egyszerű szabály alapján, és ennyi. Nem ellenőrizheted a gyorsítótárat, vagy annak méretét semmilyen módon és semmiképp. Ha akarod, "kijavíthatod" ezt a named hackelésével. Ez azonban nem ajánlott.
Nem, a named nem menti le, ha meghal. Ez azt jelenti, hogy a gyorsítótárat újra fel kell építeni minden alkalommal, amikor lelövöd és újraindítod a named-et. Nincs mód rá, hogy rávedd a named-et, hogy lementse gyorsítótárát egy állományba. Ha akarod, "kijavíthatod" ezt a named hackelésével. Ez azonban nem ajánlott.
linux-rules.net nevű tartományomat. Hogyan tehetem
meg, hogy az általam kívánt tartományt hozzám rendeljék?
Kérlek lépj kapcsolatba a hálózati szolgáltatóddal. Ők képesek lesznek segíteni neked. Kérlek vedd figyelembe, hogy a világ legtöbb részén pénzt kell fizetned egy tartományért.
Mindkettő haladó téma. A http://www.etherboy.com/dns/chrootdns.html honlap szól róluk. Nem fogom ezeket a témákat tovább magyarázni itt.
Dokumentáció és eszközök.
Létezik Valódi Dokumentáció. Azonnal olvasható (online) és nyomtatott. Ezek közül néhány elolvasása követelmény a kezdő DNS adminból egy haladó adminná váláshoz.
Megírtam a The Concise Guide to DNS and BIND (Nicolai Langfeldt, én) könyvet, kiadta a Que (ISBN 0-7897-2273-9). A könyv hasonlatos ehhez a HOGYANhoz, csak részletesebb, és mindenből sokkal több van benne. Le van fordítva lengyelre is, és DNS i BIND kiadva a Helion által ( http://helion.pl/ksiazki/dnsbin.htm, ISBN 83-7197-446-9). Most van negyedik kiadásban a DNS and BIND Cricket Liu-tól és P. Albitz-től az O'Reilly & Associates gondozásában (ISBN 0-937175-82-X, előszeretettel nevezve a Cricket könyvnek). Egy másik könyv a Linux DNS Server Administration, Craig Hunt-tól, a Sybex kiadásában (ISBN 0782127363), még nem olvastam el. Egy másik követelmény a képzett DNS adminisztrátor számára a Zen and the Art of Motorcycle Maintenance Robert M. Pirsig-től.
Megtalálhatod a könyvemet azonnal olvasható formában (online), más könyvek tonnáival együtt, amelyek elektronikusan elérhetők mint előfizetéses szolgáltatás a http://safari.informit.com/ honlapon. Van még anyag a http://www.dns.net/dnsrd/ (DNS Resources Directory), http://www.isc.org/bind.html címen; Egy GYIK, egy referencia kézikönyv (az ARM-nak szintén benne kell lennie a BIND disztribúcióban) éppúgy, mint papírok és protokoll definíciók, és DNS hackek (ezeket, és a legtöbb, ha nem az összes, lentebb említett RFC-t, szintén tartalmazza a DNS disztribúció). Többségét nem olvastam. A news:comp.protocols.tcp-ip.domains hírcsoport a DNS-ről szól. Ezekhez adódóan van egy pár RFC a DNS-ről, a legfontosabbak valószínűleg az itt felsoroltak. Azok, melyeknek van BCP (Best Current Practice - Legjobb Jelenlegi Gyakorlat) száma, erősen ajánlottak.
BCP 20, H. Eidnes et. al. Classless IN-ADDR.ARPA delegation, 1998 március. (Osztályon kívüli IN-ADDR.ARPA delegálás) Ez a CIDR-ről szól, vagy az osztályon kívüli alhálózatok fordított lekérdezéséről.
M. Andrews, Negative Caching of DNS Queries, 1998 március. (A DNS lekérdezések negatív gyorsítótárazása) A negatív gyorsítótárazásról és a $TTL zónaállomány direktíváról.
BCP 17, M. Hamilton and R. Wright, Use of DNS Aliases for Network Services, 1997 október. (A DNS álnevek használata hálózati szolgáltatások céljára) A CNAME használatáról.
BCP 16, R. Elz et. al., Selection and Operation of Secondary DNS Servers, 1997 július. (A másodlagos DNS szerverek kiválasztása és működtetése)
A. Gulbrandsen, P. Vixie, A DNS RR for specifying the location of services (DNS SRV), October 1996 (Egy DNS RR a szolgáltatások helymeghatározására)
Y. Rekhter, R. Moskowitz, D. Karrenberg, G. de Groot, E. Lear, Address Allocation for Private Internets, 1996.02.29. (Címlefoglalás magán Internetek számára)
D. Barr, Common DNS Operational and Configuration Errors, 1996.02.28. (Gyakori üzemeltetési és beállítási DNS hibák)
B. Barr /Errors in RFC 1912. (Hibák az RFC 1912-ben/ Csak a http://www.cis.ohio-state.edu/~barr/rfc1912-errors.html címen érhető el.
A. Romao, Tools for DNS debugging, 1994.11.03. (A DNS hibakeresés eszközei)
C. Farrell, M. Schulze, S. Pleitner, D. Baldoni, DNS Encoding of Geographical Location, 1994.11.01. (A földrajzi helyek DNS-be kódolása)
R. Ullmann, P. Mockapetris, L. Mamakos, C. Everhart, New DNS RR Definitions, 1990.10.08. (Új DNS RR meghatározások)
P. Mockapetris, Domain names - implementation and specification, 1987.11.01. (Tartománynevek - implementáció és specifikáció)
P. Mockapetris, Domain names - concepts and facilities, 1987.11.01. (Tartománynevek - fogalmak és lehetőségek)
M. Lottor, Domain administrators operations guide, 1987.1.01. (Tartomány-adminisztrátorok üzemeltetői útmutatója)
M. Stahl, Domain administrators guide, 1987.11.01.
(Tartomány-adminisztrátorok útmutatója)
C. Partridge, Mail routing and the domain system, 1986.01.01. (Levéltovábbítás és a tartományrendszer)